A megismerés betüméret + -

A tudományos, a kognitív megismerés.
A kognitív tudományban a megismerés tárgya modellként szerepel, a megismerés folyamán felmerülő információk egy modell szerkezeteként foglalhatók össze, ha ezek az előállt rendszerek változtathatóak lesznek, s a modelleken végzett műveletek ellenőrizhetőek, akkor a megismerés az érvényes végeredményre jutásig vezet el. Ez a végeredmény maga a tapasztalat. Ez a folyamat a megismerés tudománya. A tudomány segítségével egy új látásmódról, szemléletről is beszélhetünk. A megismerő modellek lényegében a környezetet modelláló rendszerekkel azonosak, a megismerés folyamatát először a lélektan vizsgálta tudományos igénnyel. Vizsgálja, hogy miképpen értelmezzük a minket körbevevő világot, hogy milyen módon folyik ez a leképzés és hogy hogyan alkotja újra ebből magának a saját világát az ember (Kant objektív és szubjektív összevetése is említésre érdemes ebben a témában). Descartes híres jelmondata a "gondolkodom, tehát vagyok" kitétel a megismerés irányát befelé tereli, ugyanis azt tudom a legjobban ellenőrizni (tehát megfelelni a megismerés valódiságát követelő feltételnek), ami bennem van, a magam figyelése ad alapot olyan tapasztalatokhoz jutni, amik ellenőrizhetőek. Így el is jutunk az önmegismeréshez, az introspekció (önmegfigyelés) gondolatához. Kant erkölcsi törvénye is az önmagunk megismerésének fontosságára alapul, a belsőnkből vezényelt erkölcsünkre koncentrál. A lélektanban az önmegfigyelés nem a pszichológus önmegfigyelésén, hanem bármely vizsgált személy viselkedésének megfigyelését, annak belső lelki folyamatait, azok működésének elemzését jelenti. Persze az elmélet megalapozója, Wundt kikötötte, hogy kizárólag kolléga lehet a kutatás "tárgya", tehát az alany, aki szakmailag biztosítottan számol be a kérdezőnek. A következő gondot az okozta, hogy felvetődött, hogy az ember önmagát csak szubjektíven tudja megítélni, azt állítva, hogy csak egy külső szemlélő tudja objektíven ezt megtenni. Abben az esetben a másik személyt a viselkedése alapján lehet megfigyelni. Ez a behaviorista felfogás alapja (viselkedésmód= behavior). Végül Freud eljutott a pszichoanalízishez, igaz az önmegfigyelést elvetve, mégis az önanalízissel kezdte, ugyanis a tudatalatti vizsgálata az önmaga tudatának megfigyelésével kezdődött. Végül a kognitív pszichológia általános módszere az lett, hogy ha a hozzáférést teljes mértékben biztosítani lehet a fejlett szakmai lehetőségekkel, akkor a kutatás tárgya a pszichológus által megfigyelt bármely más személy, annak viselkedése, illetve viselkedésének elemzésekor kapott információk értékelése. Ma már számítógépen létrehozott modellek alapján történhet az értékelés, ez már elvezet a mesterséges intelligencia témához, ami a modellépítés lehetőséget kiterjesztette.
A modell értékelésekor felvetődik, hogy az egész modell észlelete több a részek egyszerű összegénél, az egész alak más is, talán több mint a részei együttese. A mai emberi élet egyik legizgalmasabb területe, a zene jó példa ennek megvizsgálásához. A dallam például több mint az egyedi hangjegyek gyűjteménye, hisz bármilyen hangszeren vagy hangfekvésben is lejátszható és mindenhogy felismerhető marad, azt az adott dallamot ismerjük fel minden ilyen esetben. Ez a lélektani módszer a Gestaltpszichológia, magyarul alaklélektan alapja (a német Gestalt szó jelentése "alak").
...a TanáRock gitárosaként: egy kis gitárrock
vissza a lap tetejére

 
A könyv szövegét tartalmazó lapokon, az
oldalon a szavak kereséshez nyomja meg
a  Ctrl  F  billentyűt, a képernyőn erre
(alul vagy fent) megjelenik a keresés opció.