Závodszky: Meddig ér Manet ecsetje

* Giotto di Bandone (1266-1337) itáliai festő, mestere Cimabue hatására végleg felszabadította a festészetet a bizánci tradició béklyói alól.
˙(életrajzi források: Gombrich, Művészeti Almanach, Bernard Denvir: Impresszionizmus, a festészet vértelen forradalma, Officina Nova, 1993, Drezdai Képtár - Régi mesterek, dr Angelo Walther 1975, David Piper: A művészet élvezete, The Joy of Art-Mitchell Beazley Publishers, HelikonEMA 1984, Genthon István: Modern francia festmények, 1965, Művészeti lexikon, Wikipédia)

* perspektiva - Giotto mesterével, Cimabuéval együtt "fedezik" fel és jelenítik meg a tér ábrázolásának - már az őket (gótikát) követő reneszánszban kiteljesedő - módját. Erőteljes példa Raffaello Athéni Iskola festménye.

* Cimabue, eredeti nevén Cenni di Pepo (Giovanni) (Firenze, 1240 körül – 1302 körül) itáliai festő és mozaikművész, a késő gótikus festészet egyik legnagyobb művésze, Giotto di Bondone mestere

* Dante Alighieri (Firenze, 1265 – 1321) itáliai (olasz) költő, filozófus, a világirodalom nagy klasszikusa. Főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a "világirodalom legnagyobb költeményének" nevezte.

* Eyck, Jan van (1390 körül-1441) németalföldi festő, a gótika túldíszítő manierista hatásától megszabadulva Robert Campinnal a németalföldi festőiskola megalapítója. Jan van Eyck: a következő oldalon látható Arnolfini házaspár c. festményének részlete, ahol a tükörben önmaga is látható (mint később Velázquez, aki felhasználta a tükörmutívumot Las Meninasán, látva Eyck festményét Madridban)

* Michelangelo Buonarotti Dávid szobráról a szerző készítette rajz Michelangelo Buonarotti Dávid - Závodszky rajza

* Lippi, Fra Filippo (1406-1469), a quattrocento (itáliai 15. század) festője, késő gótikára jellemző munkáiban Masaccio hatása érződik, a "fra" előtag a szerzetesi mivoltára utal.

* Botticelli, Sandro (1445-1510) itáliai festő, élete nagy részét Firenzében töltötte (a Mediciek szolgálatában), de 2 évet Rómában, a Sixtusi-kápolna freskóin dolgozott.
Botticelli

* Leonardo a freskóihoz különböző anyagokkal kisérletezett, ennek szomorú következménye az Agnhirai csata című freskójának tönkremenetele is, Rubens másolatáról ismerjük a csatajelenetet, amihez a budapesti Szépművészeti Muzeumban lévő tanulmányfeje is készült.

Mona Lisa

* Michelangelo Buonarotti (1475-1564) itáliai festő, szobrász. Rómában és Firenzében dolgozott. Túllépett a quattrocento világán, két legismertebb alkotása a római Sixtus kápolna menyezetfreskói és a Firenze jelképévé vált David szobra. Egyszer azt mondta, hogy nem érti a szobrai körüli nagy hűhót, hisz a kőben benne van a szobor, ő csak lefaragja a fölösleget róla.


...festmények: Web Múzeum


Giorgione
Giorgione
Giorgione, Budapest

Raffaello
Raffaello
Raffaello
Raffaello

Raffaello: Athéni Iskola

* Lucas Cranach, Idősebb (1472 – Weimar, 1553) német festő, grafikus

Cranach: Ádám és Éva

* Tiziano Vecellio (1485? – Velence, 1576) a velencei festészet legragyogóbb korszakának, az érett reneszánsz egyik legnagyobb festője, a híres triász, Paolo Veronese (1528–1588), Tintoretto (1518–1594) csapat harmadik tagja. Giorgione kora másik nagy festője volt, akivel annak 1510-ben bekövetkezett haláláig közös munkákat is vállaltak, illetve befejezte egyik nagy munkáját. V. Károly udvari portréfestője volt. Utolsó korszaka már átvezet a manierizmusba. »

* Giorgione da Castelfranco (1477/1478 – Velence, 1510) olasz festő, a reneszánsz velencei mestere, aki életművét mindössze alig több mint tíz év alatt alkotta meg. Mestere Giovanni Bellini volt. Néhány művének eredetét a művészettörténet még ma is vizsgálja, Giorgione ugyanis – egyetlen kivételtől eltekintve – nem szignálta a képeit.

* A Vihar Giorgione első talányos, rejtélyes alkotása. George Byron, a költő (aki szabályosan beleszeretett a nőbe) szerint a festő és családja van a képen.

Dürer rajz

* Gian Lorenzo Bernini (1598 – 1680) olasz építész és szobrászművész. Ő fejlesztette tovább a Michelangelótól kiinduló barokk stílust.
Gian Lorenzo Bernini

* Giovanni Bellini (1426/1433, Velence – Velence, 1516), velencei festő. Nagy hatással volt tanítványaira, kortársaira és az idősebb mesterekre is. A velencei reneszánsz egyik legnagyobb mestere, műhelyéből az új kor legnagyobbjai, Lorenzo Lotto, Giorgione és Tiziano kerültek ki. Korai művein sógorának, Mantegnának hatása érződött. Nyolcvanhat évet élt, és ebből hetven esztendőn keresztül a quattrocento legnagyobbjainak a színvonalán dolgozott. Részt vesz a színhasználat és a perspektíva művészetének forradalmában, új festői technikákat vezet be.

* M S mester (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb, anonim, azonosítatlan mestere. Egy 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M S egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, a németek német festőnek gondolják. Stílusa alapján valószínűsíthető, hogy tanult Itáliában, mert legismertebb művén, a Vizitáción (Mária látogatása Erzsébetnél) az egykorú olasz reneszánsz hatása tükröződik. Hét munkája ismeretes (a monogramjával).

« Vissza
» Következő oldal next Next pdf download pdf download

up to page vissza a lap tetejére

Závodszky Ferenc könyve
a festészet történetének egy – általa különösen jelentősnek ítélt – szeletét és annak hatá- sát jeleníti meg szöveggel és nagy képanyaggal. Megpró- bálja az impresszionizmust és annak ma is fellelhető hatását kor-, kultúra- és gondolkodás- történeti összefüggésben, személyes, szinte nyegle hangon szellemesen és nagy ismeretanyaggal bemutatni...

space grafikák kiállítva
Závodszky kitűnő grafikus és festő, tanárként is sok és sok- féle tapasztalatra tett szert, egyaránt figyel szakmai dol- gokra, az általános műveltség kívánatos és többnyire impli- kált összefüggéseire és arra, hogy egy tanítandó közössé- get tanulni akaróvá neveljen. Ez a könyve egyértelműen a nagyközönség számára ké- szült, de hozzáértők is nyerhet- nek belőle új szempontokat és meglátásokat, mindenképpen élvezhetik az ismeretek és a (reprodukált) alkotások szel- lemesen kusza együvé rende- zését, aminek mozgatója és célja végül is a képzőművé- szeti művek szeretete. Závod- szky szeme és és ítélőképes- sége egyaránt jó, érzékeny- sége és hozzáértése mindig színvonalas, könnyedsége pedig hasznosan rejti azokat a kemény problémákat és ügye- ket, amelyekről ír. Ha van könyv, amelyik megfelel a hagyományos utile et dulce, a hasznos és édes (mint szóra- koztató) követelményeknek, akkor ez a közel sem hagyományosan írt és szerkesztett könyv az.
András Sándor


space
--------------------------------------------------
facebook
--------------------------------------------------

Google

www Youtube
space


up to page vissza a lap tetejére



Book - pdf

space


space


space


space
3 book



--------------------------------------------------
facebook
--------------------------------------------------

Google

www Youtube
space

up to page vissza a lap tetejére
 

Az európai paletta (1.)


Képzőművészet
Az első birodalmi képzőművész Giotto*, a perspektíva * felfedezője – mint egy új természeti jelenség – ezen új földrész hozzácsatolója a képi világhoz (Pasolinivel sem vitatkozva). Pádovában láttam a Scrovegni család kápolnáját, amelynek falait annakidején – úgy1300 tájékán – rendesen kifestette. Őt különböztették meg először művészként (ahogy ő is saját magát) az egyéb kézi mesterséget gyakorlóktól, ő futott be először mai értelemben vett igazi művészi pályát, mind anyagi, mind pedig erkölcsi értelemben. Bő 100 évvel később – még a gótikában – északabbra a németalföldön az új technikát is kitalálta hozzá Jan van Eyck a testvérével, az Arnolfini házaspár hálószobájában az új olajfestéken már a jövő képe is tükröződik. (Az azóta is az erre a pályára tévedők közül sokan csúsznak el ezen az olajfolton.)
Van Eyck: Arnolfini család festmény-részlet (a tükör és az aláírás)
Jan van Eyck: Albergati bíboros ezüstvesszõvel készült rajz, 1431 körül, 21x18cm, (részket) Drezda


Eyck: Arnolfini család részlet (tükör, aláírás)


Giotto: Mária és Erzsébet találkozása

Giotto: Mária és Erzsébet találkozása
Fra Filippo Lippi tanítványa, a Mediciek pártfogoltja, a humanista itáliai Sandro Botticelli *, akinek híres habokból kikelő Vénuszán szinte zenélnek a hangsúlyos körvonalak. Ezen a művészeti pályán az újjászületés három állandó itáliai koronája: a legidősebb közülük Leonardo da Vinci, aki nem is a formákat, hanem valójában a fényt tagolja, híres – életét végig kísérő, és azt állandóan javítgató – Mona Lisa portréján a kontúrok nélküli ábrázolásmód ma is örök rejtély.
Leonardo vöröskréta rajzában a ló mozgó tömegnek a bravúros vázlata, egyrészt a ló anatómiai felépítésének tökéletes ismeretéből, másrészt az egész univerzum szerkezetének mások számára (számunkra) talán felfoghatatlan (meg)értéséből adódóan sikeresen lép túl amúgy egy képzőművészeti anomálián, jelesül Leonardonak ez a rajza az időt képes megmutatni nekünk. Eszünkbe sem jut, hogy egy több lábú szörnyet látunk, az idő van ugyanis itt lerajzolva. (Talán Maybridge is ennek a rajznak láttán fotózta a ló futásáról készült sorozatát.)

Jan van Eyck: Arnolfini házaspár 1434, 82x60 cm, olaj, National Gallery, London

Jan van Eyck: Arnolfini család
Leonardo da Vinci: Ló tanulmány (vörös kréta)

A fiatalabb Buonarotti Michelangelo, a művészet koronájáért Leonardóval harcot viselő nagy ellenfél, aki vágyát a szépség után – mind vésőivel szoborba faragva, mind ecsettel képbe álmodva – oly módon tudta az emberi alakban megjeleníteni, ami kétség kívül büszkévé kell, hogy tegyen minket, hogy az emberi fajhoz tartozhatunk, de
Michelangelo Sixtusi kápolnai Ádámjáról a szerző rajza
Michelangelo Sixtusi kápolnai Ádámjáról
a könyv szerzőjének rajza

a harmadik óriás, Raffaello Santi szépséges Madonnáiba szeretett bele az összes aszkézist fogadott papjelölt. A finom arcú Raffaellot – tehetségén kívül – rendkívül udvarias, mondhatni, hogy behízelgő természete is hozzásegíti a korán jött sikerhez, és mintha sietne, oly gyorsan dolgozik. Igaz, számos tanítványának segédletével, de páratlan életművet hoz létre. Érzi tán, hogy élete nem lesz hosszú, 1520-ban, épp 37. születésnapján meghal.

Raffaello Sanzio

1500. év körül kezd munkálkodni a szász választófejedelem udvarában már a reformáció wittenbergi festője – a reformátor Luther Mártonnak a barátja, és egyik leghíresebb portréjának megfestője – id. Lucas Cranach. Az apa 1553-ban bekövetkezett halála után fia, ifjabb Lucas Cranach vezeti (apjához méltóan) tovább a családi műtermet.



Hitbéli, honfi és kortársa is a férfiidol Albrecht Dürer, a nagy német grafikus és festő, egy magyar származású nürnbergi ötvösmester fia. Dürer a rajzolás mestere és ostora.
Lucas Cranach: Luther (1529)

Mai szemmel is pontos mércéjét és hibátlan rendszerű, jó felosztását adja az emberi testnek, pontos térképet készít arányairól, lefekteti a figurális rajzolás máig ható törvényeit. Itáliaia utazása során Giorgone és Vecellio Tiziano mesterének, Bellininek a munkáit látva megjegyzi: "öreg már, de még mindig ő a legnagyobb közöttünk".



Dürer: Lefelé néző apostol, 1508 Bécs, Albertina
Struktura-framework Závodszky

Szent Márk és Pál apostol, 1526 (balra)

Dürer: Önarckép 1500

Nem keverendő össze a több mint egy évszázaddal később élő olasz barokk szobrásszal, Gian Lorenzo Berninivel*, aki a napkirályról, XIV. Lajosról, Versaillesban mellszobor sorozatot készített. Dürer nagyszülei még a magyarországi Ajtóson születtek, de nem merül ki ezzel a magyar szín, Erzsébet és Mária találkozásának megkapó életre keltése a magyar M.S. mester remekeműve néhány évvel 1500 után.

MS mester: Mária és Erzsébet találkozása

     Itáliában Tiziano a par excellence rene-
     szánsz Urbinói Vénuszt 1538-ban festi
     meg, ő az, aki a fiatalon elhunyt zseni-
     ális Giorgione félbehagyott munkáit is
     befejezi Velencében.


                            Tiziano: Urbinói Vénusz



       Giorgione: A vihar


« Vissza            up to page vissza a lap tetejére

A könyv szövegét tartalmazó lapokon, az
oldalon a szavak kereséshez nyomja meg
a  Ctrl  F  billentyűt, a képernyőn erre
(alul vagy fent) megjelenik a keresés opció.